EVS önkéntesek blogjai

Image

Sipos Réka

Eljött a híres, neves, várt és nem várt 14-e! Na igen… Mit is kéne még csinálom?! Már az összes cucc a kocsiban van! De mégsem… Mit felejtettem még el? Mit fogok itthon hagyni? Ilyen kérdések cikáztak át az agyamon egész nap, és nem is véletlenül! Tényleg minden órában el kellett raknom még egy létfontosságú dolgot! Egy útlevelet, egy körömolló készletet, egy töltőt, egy pendrivot, stb…

ugrás

Image

Balla Tímea

2017 szeptembere és 2018 augusztusa között veszek rész önkéntesként egy Erasmus+ EVS projektben a nyugat-norvégiai Nordfjordeid városában. Blogomban a kinti élményeimről mesélek. 

 

ugrás

Image

Szabó Nóra

A projekt különböző foglalkozásokon keresztül próbálja lekötni az embereket, tiltottak a drogok, de még a cigarettának sem örülnek annyira, mert megérezve a szagát sokan már mennének is a fűért és utána ki tudja merre… Ezt Nicolo mesélte, aki az itteni EVS-es önkéntes rajtam kívül, még csak egy hetet marad, de ő is nagyon segítőkész bár az angolt eléggé töri.

ugrás

Image

Pongrácz István

Szóval nem éreztem túl jól magam a bőrömben, változásért kiáltott a belsőm. Rájöttem, hogy nem illik az összképbe a jelenlegi életem, nem tudok magamnak elszámolni a pályám ívével, sem a céljaim előmenetelével. Sok döntésemet megbántam, számos hidamat felégettem, a főváros telezsúfolódott szortírozásra váró álmoktól megfosztó emlékképekkel. Így jött a képbe Málta. Felszálltam a repülőre (életemben először) és bíztam benne, hogy rövidesen minden megváltozik.

ugrás

Image

Kéthely Nagy Luca

Hatan vagyunk, 3 fiú, 3 lány. SZUPERJÓ CSAPAT!!!! :) Épp mellettem gitározik az egyik srác, szóval sietek, mert énekelni kell velük. :) Ketten vannak Franciaországból, egy lány Portugáliából, a gitáros srác Spanyolországból, Igor Szardíniáról és én. Az első este versmondó versenyt szerveztünk, mindenki a saját nyelvén mondott verset (némi alkohol társaságában) és a magyar nagyon-nagyon-nagyon tetszett nekik. Természetesen már tudnak a disznóölésről, a paprikáról és a gulyásról. És tudják azt a szót is, hogy egészségedre! :)ugrás

Image

Szerencsés Kristóf

A kilátás a szobámból a lakóknak járó medencére nézett. Csóró magyar egyetemistaként lottónyertesnek éreztem magam, aki mostantól napsütötte pálmafák közt éli le az életét. Az otthon vásárolt TESCO-s fürdőköpeny helyett felvettem  egy vékony kék pólót, és egy világoskék hosszú nyári nadrágot. Mire a cipőre került sor, Julieth az ajtómon kopogott.ugrás

Image

Petrás Zsuzsa

I’m spending a year as an EVS volunteer working for Sonntags-Club in Berlin. This blog is an attempt to share the experiences I’ll gain and gather. I plan to write at least one useful post every months. A little English, occasionally German and Hungarian knowledge might needed.ugrás

Image

Gősi Gabriella

A delírium kb. egy hétig tartott, amikor mindenre és mindenkire úgy néztem, úgy éreztem magam, mintha álomvilágban lennék. Már Budapesten figyeltem az olasz embereket, hallgattam, ahogy beszélnek; a mennyországban éreztem magam fenn a felhők felett, amikor egyszer csak felbukkant Bari partja. A csomagok cipelésétől utána 2 napig szörnyű izomlázam volt, de boldog voltam.ugrás

Image

Kertész Tamás

Az emberek egyébként rendkívül kedvesek velünk. Megörülnek, ha új emberek érkeznek ide és kíváncsiak arra, hogy miért vagy itt és honnan jöttél. Ez nemcsak látszat kíváncsiság, hanem tényleg érdekli őket, és így azért te is szívesebben mesélsz a hazádról. Nem igazán mondanám őket zárkozottnak, ám sok különbség van a kultúránk között, amihez most nekem kell alkalmazkodnom. Talán a legnagyobb újdonság a nők és a férfiak közti egyenlőség. Furcsán néznek ha beengeded a nőket az ajtón magad előtt vagy segíteni akarsz valalmit felemelni, illetve találkozásnál (néha, ha már ismered korábban őket, akkor is) a kézfogás az üdvözlési forma. A férfiaknál pedig mindig be lehet dobni poénnak, hogy milyen jó volt az Eb-pótselejtező az országaink között :)ugrás

Image

Sipos Ferenc

Az első nap nagyon fárasztó volt az agyfagyás is folytatódott! Annyi volt az újdonság ,az új szavak,új kollégák +a 18 új gyerek ,hogy fel sem tudtam fogni. Próbáltam megjegyezni az új szavakat ,az új neveket de nem ment. Nagyon kelet koncentrálnom a folyamatos németre . A gyerekek gyorsan befogadtak. Megszánkóztattam őket az óvoda udvarán. Nagyon élvezték. A következő 2 nap már könnyebb volt de nem sokkal ! Egyszerűbb volt mivel az előző napok tapasztalatait már fel tudtam használni.ugrás

Image

Kocsis Mária

In the week I work in kindergarten called KITA Regenbogenhaus. There are around 50 kids here from 1-6. The kids are separated in to 5 groups by age. Right now I work in different groups at different days, but later I can choose where I wanna work. I was little afraid of the work, because I don't speak German to good.
First it was hard but everybody is very patient and helpful. I think my German is getting better everyday. Also the kids can understand me so it is not a problem at work. 

ugrás
Image

Gáspár Ferenc

De jó, végre megérkeztem, bedobtam a kocsiba a 2 személy helyét elfoglaló ruha halmomat, mert ha már valaki Székelyföldre jön, nem szabad elfelejteni, hogy a 6 réteg cucc az alap, amit magán kell viselnie. Kezd értelmet nyerni a rakott szoknya. Kanyarogtunk, és megjöttünk Székelykeresztúrra, amit a helyen kívüliek csak Cristuru Secuiesc -ként ismernek. A terv, hogy én majd megismerem itt az embereket, egy pillanat alatt felborult, mert fél órán belül már be is aludtam, annyira leszívott az út. 

ugrás
Image

Erős Dorka

Our project is called Volunteering for Inclusion and it takes place in Unione Italiana Lotta alla Distrofia Muscolare (UILDM) in Rome since April 2016.We are Dorka (Hungary), Elena (Ukraine), Inga (Belarus), Sebastian (Spain), Varja (Slovenia) and Venetsiana (Greece). We are 6 people from 6 countries who share their expectations, cultural diversity and expertise throughout the project year. We live together in Rome and conduct our activities in UILDM with the aim of social inclusion of people with disabilities. And we are sharing our experience in this blog ...

ugrás
Image

Sárga Noémi

Kilenc hónapot fogok tölteni a Dél-spanyolországi Elche városában. Az EVS során vannak nagyon boldog, vicces és kevésbé boldog pillanatok is. A blog bejegyzéseimben igyekszem az EVS minden oldalát  bemutatni, sok-sok képpel illusztrálva.

ugrás
Image

Mikó Bálint

Mi az a Wrocław?Tettem fel a kérdést mikor a projekteket nézegettem. Bizony, nem voltam/vagyok nagyon tájékozott , úgyhogy a Google segítségét kértem, ahol gyorsan felfedeztem, hogy aztapaszta, ez a város nem is olyan rossz. 1 hét ittlét után már persze világossá vált, hogy Európa egyik legcsodálatosabb városába csöppentem, és ezt mindennemű túlzás nélkül mondom. Oda meg vissza vagyok Budapestért, de ez a város nagyon komolyan vetekszik vele. 600.000 lakossal nem mondható kicsinek és az egész város valami csodálatos.

ugrás
Image

Stáczer Dóra

Litija, a város, ahol lakom, gyönyörű, egy kis völgyben van, de körülötte végig hegyek, illetve a Száva keresztül megy rajta, tényleg gyönyörű. A szállást imádom, mindig ilyen helyen akartam lakni! Teljesen a város szélén van, talán már nem is Litija, mert mintha ennek a helynek külön neve lenne... nem tudom. A lényeg, hogy arról volt szó eredetileg, hogy majd a szobát meg kell osztanom egy lánnyal, ehelyett saját szobája van mindenkinek. Juhúú! Egy hatalmas ház felső szintjén lakunk, egyelőre hárman, egy francia lány és egy spanyol fiú van még. Idővel majd csatlakozik még 3 önkéntes, lesz még egy spanyol, egy német, és talán egy ír, de róluk nem tudunk még semmit, csak annyit, hogy legelőször is csak decemberben jön valamelyikőjük.

ugrás
Image

Dömsödi Dóra

Tehát augusztus utolsó napján megérkeztem Saint-Étiennebe, két nagy bőrönddel, ami eléggé megnehezítette az egész napomat. Budapestről mentem Párizsba repülővel, onnan pedig tovább vonattal Lyonig, ahol már várt egy kedves, francia úr, aki a fogadószervezetnél (Unis-Cité) tevékenykedik. Itt már egyből szerencsém volt megismerni két leendő lakótársamat, akikkel együtt - a francia úr segítségével megérkeztünk Saint-Étiennebe.

ugrás
Image

Bába Ildikó

Szóval a waldorf suliban a legkisebbekkel foglalkozom, akiket Eingangsklasse-nak neveznek. Ők már 6 évesek, iskolaérettek, de itt elő tudják készíteni az első igazi iskolai évet. Napköziben vagyok, ami azt jelenti, hogy csak fél 12-re kell bent lennem a suliban, és addig maradok, míg az utolsó gyerkőcöt el nem viszik. Ez max. negyed 5 körül meg szokott történni :) Az osztályomban 14 gyerek van összesen, és irtó cukik!!! A munkatársak is mindannyian szeretettel fogadtak, s amint megtudták, hogy születésnapom van, még csokrot is kaptam.

ugrás
Image

Felleg József

Még itthonról írom az első bejegyzést, tele izgalommal, kicsit félelemmel, de nagyon várom, hogy az EVS keretében Kielcében és Zagnanskban tölthessek 10 hónapot. Ez a blog lesz az, ahol majd igyekszem mindenféléről beszámolni, jóról, rosszról, kalandokról. Kövessen, akit érdekel egy lengyelországi önkéntes élete.

ugrás
Image

Bodzsár Minka

Juppííí!! Enyém a hely a svéd suliban! Helló egy év kiküldetés, érkezem is augusztusban. Be vagyok sózva mint egy marék bolha. Egyszerre izgulok, félek, őrjöngök-örömködök.

ugrás
Image

Barnyák Barbara

Nagyon izgatottan haladtam tovább utamon Norvégia felé. Az utolsó ismerős arctól is búcsút intve, a beszállókártyámat felmutatva, beszálltam a buszba, mely a repülőgéphez vitt minket. Orosz társalgással [a norvégok nem valami beszédesek] (sajna nem értettem mindent), és szőke fejekkel megtelt busszal el is indultunk. A légi kísérő hölgy köszöntése után már nagyon vegyes érzelmekkel ültem le a helyemre (A10), Táskámat lábam közé, az ülésem elé rakva készen álltam az indulásra.

ugrás
Image

Kontor Csilla

Kezdem az elején. Amikor realizáltam, hogy most már valószínűleg rövid időn belül menthetetlenül erdőmérnökké válok, egy teljesen véletlenül szembejött internetes hirdetés késztetett arra, hogy utánanézzek ennek az EVS nevű dolognak. Úgy véltem, mielőtt dolgozni kezdek, jól jönne némi külföldi tapasztalat. Nem feltétlenül szorosan a szakmához kapcsolódó (erdészeti EVS projektek amúgy se nagyon vannak) dolgokra gondoltam, inkább egy másfajta szemléletet, egy másik kultúrát, az adott ország lakóinak természethez való hozzáállását szerettem volna megismerni. Ezért jelentkeztem egy spanyolországi, természetvédelemmel és mezőgazdasággal kapcsolatos projektre.

ugrás
Image

Dorkó Sára

Az elkövetkezendő 6-7 hónapot Alvesta-ban fogom tölteni - egy kis városkában Dél-Svédország szívében. Bár a város kicsi, mégis minden megvan itt, amire szükség lehet (kivéve, ha épp kocsmát keres az ember. Van azonban összesen 3 konditerem, szóval az talán kárpótol). A városban 3 szupermarket van (ICA, Willy:s és Netto), és emellett több kisebb, specifikus bolt. A főutcán van egy kávézó és egy pékség/cukrászda, ínycsiklandóan kinéző tortákkal és süteményekkel.

ugrás
Image

Lázár Miklós

Egy dologra viszont nem tudok nem gondolni. Én tényleg sokat dolgoztam rajta, de sajnos még így is olyan édes vagyok,.. vagy csak szimplán a szúnyog a legokosabb élőlény a földön és tudja, hogy a magyar vér a legjobb a világon. Mert itt senkinek nincs gondja velük.. annyira, mint nekem. Szét vagyok zabálva. Tarthatatlan. Azt hittem, hogy eljövök ide külföldiába és majd megint megfogyatkozom, erre föl annyi kaja van, hogy háromszorozva mennék haza, ha a szúnyogok nem csapolnák le a vérem nagy részét. Viszont az biztos, hogy a meleg ellenére még nem tudtam magam rávenni, hogy fürödjek is a nagy sós vízben, mert még mindig erősen fújja a papírzsepit a szél a tengerparton.

ugrás
Image

Somogyi Dorottya

Na, igen, ez egy érdekes dolog, hogy mit is csinálok én itt pontosan, azon kívül, hogy lefényképezem az épületeket az óvárosban. A projektem az ökológiáról szól (ami itt most elsősorban a környezettudatos életmódot, környezetbarát élőhelyet jelenti); amit eddig kiderítettem az iskolákkal és diákoknak tartott előadásokkal és foglalkozásokkal kapcsolatos.

ugrás
Image

Horváth Judit

Szerintem az utazás nem ott kezdődik, amikor az ember felszáll a vonatra/hajóra/buszra/repülőre. Éppen mire. Maga az út a szándékkal kezdődik. Az én szándékom 2015. április 3-án már biztosan megvolt. Aznap küldtem el ugyanis a jelentkezésemet a SEEDS-hez.

ugrás
Image

Veres István

Egy hét az utazásig egyre jobban izgulok vagy is ez inkább valamiféle félelem az ismeretlentől, de szerintem ez tökre normális. Szerencsére már minden megvan, ami kell az úthoz: repülőjegy, okmányok, mindenféle kérdőív.

ugrás
Image

Gaál Veronika

Alapítványunk a városi könyvtárban szokott szervezni havonta egy kulturális estet, ahol egy-egy önkéntes bemutatja az országát, kultúráját. A vakáció után Magyarország volt az első. Sokat készültem, sőt már otthon gondoltam erre és hoztam néhány dolgot, aminek tényleg hasznát vettem.

ugrás
Image

Schmidt Szilvia

Tegnap majdnem egész nap esett a hó, de amint picit elállt nekiindultam egy sétára és mintha egy téli meseországba csöppentem volna. Mára a hó java elolvadt a táj még így is gyönyörű, de a tegnapi csodaország olyan, mintha tényleg csak álmodtam volna. Még szerencse, hogy nálam volt a gépem :)  

ugrás
Image

Törjék Gábor

Az élet humora kegyetlen néha. Ha az ember ablak mellé szóló jegyet kap egy Izlandra tartó járaton, akkor áldozzon kicsit arra, hogy az az ablak a jó oldalon legyen és ne dőljön nyugodtan hátra a karosszékben. Persze nem panaszkodom, elvégre 5 hónapig nézegethetem a másik oldalt.

ugrás
Image

Susánszki Bettina

Már csak attól boldog voltam, hogy beléphettem az istállóba. Az illat/szag, ahogy tetszik, olyan kellemesen ismerős volt, hogy rögtön otthon éreztem magam. Ráadásul megígérték, hogy a munkámért cserébe jövő héttől lesz lehetőségem lovagolni is az egyik itteni lovon. Annyira boldog vagyok, alig várom, hogy elkezdhessek dolgozni holnap reggel.

ugrás
Image

Guth Anita

Tudósítások egy eldugott két utcás falu elméretezett neobarokk kastélyából, némi kitekintéssel Berlinre.ugrás

Image

Pötördi Bianka

Utazásmániás, megrögzött cappuchino vadász és kezdő kalandor. A blog azért jött létre, hogy dokumentáljam az egyéves nápolyi életemet: legfőképp magamnak, másodszorra nektek, akiket érdeklek annyira, hogy megnyissátok ezt az oldalt!

ugrás
Image

Szakács Zsuzsanna

Még 2015 nyarán megfogalmazódott bennem, hogy szeretnék váltani és újra kicsit világot látni, új kihivásokkal szembenézni. Ifjúsági referensként volt alkalmam kapcsolatba kerülni az ERASMUS+ programmal. Adta magát, hogyha világot szeretnék látni, de a szakmámat is szeretném gyakorolni, viszont nincs időm és kapacitásom arra, hogy egy évre munkát keressek valahol külföldön, végleg kitelepedni pedig nem szeretnék, akkor ez a program pont azt nyújthatja majd, amire szükségem van.

ugrás
Image

Szabó Róbert

Kiszakadtam a kényelmes hétköznapokból, és egy évre átigazoltam egy svédországi ökofaluba, ahol kipróbálom milyen a valódi környezetbarát és kisközösségi élet. De ki vagyok én, és miért hagytam ott a biztonságos otthoni terepet?  Egy kattintásnyira van.

ugrás
Image

Vincze Fanni

Az elsődleges cél persze az, hogy a 9 hónap alatt, amíg itt vagyok, az itteni helyzetem is hasonló legyen. Úgyhogy nyomom a spanyolt, meg a tapasokat (tudom, redundancia, de a tapák meg olyan fellengzősen hangzik), és próbálok nem végleg eltévedni a városban, hogy még mesélhessek (vagy inkább szertelenül hadoválhassak) kis kalandjaimról nektek.

ugrás
Image

Dombi Anna

Igazából még jó sok minden írni valóm van. Például, hogy milyen a rendszere a mindennapoknak itt, mit gondolok az ittlakó srácokról (akik ugye volt börtönfegyencek), hogy hogyan állok a jelenleg még elég barátságtalan szobámhoz, meg hogy mennyire jófej a másik magyar önkéntes,, és hogy mennyire nem az az osztrák csaj.

ugrás
Image

Keszte Károly (Karesz)

Vicces, hogy van egy kb. 10 fős olasz baráti társaság, amiből jó, ha 3 fő eredeti olasz :) Nos: képzeljetek el egy 6-8 emeletes ház tetején egy lakást, ami minimum 100 m2 és kb fele ekkora erkély, terasz tartozik hozzá 2 oldalról hosszában!!!

ugrás
Image

Takács Panka

Na, ott kezdett leesegetni az állam, meg elfogni olyan gondolatok, hogy ezt nem hiszem el. Mondom, miért. Halál nyugisan fogta magát ez a nő, egy kollegina, meg két szakmai gyakornok és elkezdtek pirítósokat csinálni, kávékat főzni és mint valami kis családi reggelinél, körbe ültük az asztalokat és csak csevegtünk.

ugrás
Image

Mészáros Krisztina

Holnap elkezdődik az önkéntességem, bemutatnak az iskola igazgatójának, illetve a többieknek. Csütörtöktől tanulom a lengyelt, és nagy szerencsémre a spanyolok tanítani fogják az ittenieket spanyolra - nyilván én is becsatlakozom.

ugrás
Image

Rizmayer Ágnes

Megtört az ellenállás bennem a blog írás iránt, mivel már csupán 7 nap távlatában is igen nehézkes felidézni mik is történetek. Ezért elkezdem itt naplózni a hatásokat amik érnek. Üdv. az olvasó szemeknek hát!

ugrás
Image

Csatlós Imola

Mindenki kapaszkodjon meg! :D Öt azaz öt hálószoba van. Durva….Elég nagy a lakás. Két fürdőszobával ellátva. Az egyikben kád van, a másikban zuhany. Mondjuk a zuhanyhoz olyan nálam kétszer vékonyabbnak kell lenni, mert olyan kicsi, hogyha egy hullát beleállítunk, akkor minden probléma nélkül megáll egy helyben.

ugrás
Image

Bora Éva

Azt vettem észre, hogy a legtöbb blog onnan indul, hogy megérkezik az önkéntes a célországba, az azt megelőző szakaszról pedig szinte alig lehet találni valamit. Pedig az első időszakban már 1-2 mondat is nagy segítség lehet másik önkéntesektől, akik átélték ugyan azokat a helyzeteket. 

ugrás
Image

János Kamilla

Itthon összepakolni lehetetlen lenne azzal a tudattal, hogy egy évre kell felkészülnöm egyetlen táskával. Még jó, hogy egyáltalán nem fogtam még fel, hogy mekkora kalandba is vágok ma bele. Egszerűen csak dobáltam a kedvenc ruháimat a bőröndbe és reméltem, hogy végül nem lesz több 32 kg-nál.

ugrás
Image

Szalai László

Amikről szó lesz: állattartás (szabadépítményes méhészkedés); növénytermesztés (szemzés-oltás, metszés, konyhakerti mulcsozás stb.); építészet (szalmaház, fűtéstechnika pl.: tömegkályha); esővíz hasznosítás/szennyvízkezelés, hogy csak néhányat említsek.

ugrás
Image

Hajdú Jordána

Magyarországon az, hogy sérült, fogyatékos, fogyi, -negatív és sokszor távolságtartó érzetet vált ki az emberekből. Szeretném ha kicsit betekintést nyernétek arról hogy itt mit jelent ez a szó? Hogy valójában, nekünk hogy kéne hozzá állnunk ezekhez az emberekhez.

ugrás
Image

Katona Petronella

Én Spanyolországban, azon belül pedig a csodás Valenciában vagyok egészen 2 hete. A Jovesolides nevű civil szervezetnél önkénteskedem szociálisan hátrányos helyzetű emberekkel, mindenféle programok szervezésével foglalkozom, jelenleg időseknek tartunk okostelefon, tablet használattal kapcsolatos tréninget.

ugrás
Image

Lacó Viktória

Dél-Svédországban, Växjöben önkéteskedem február eleje óta egy évig a Globala Kronoberg nevű projektben. Erről és már projektekről itt találtok infot: http://www.sip.se/ Svédül van, de dolgozunk az angol verzión

ugrás
Image

Juhász Adrienn

Dilan, a koordinátorom már ott várt a reptéren, a csomagok is hamar megérkeztek, így kb. 1,5 óra buszozás után beestünk az irodába, ahol már vártak minket. Mindenki örült, hogy megérkeztem, majd leültettek minket enni.

ugrás
Image

Szilágyi Krisztina

Ez egy nagyon másmilyen dolog most, amit csinálok, mint amit valaha is, és nagyon érdekes élmény. Néha sokkal kisebbnek, néha meg sokkal nagyobbnak érzem a léptékét, mint az otthoni dolgaimét. Az viszont biztos, hogy ez egy nagyon jó dolog, hogy itt vagyok, és nagyon fontos is itt lennem (nekik azt hiszem kevésbé, mint nekem). Az már most tuti, hogy az EVS tényleg "experience of a lifetime", ahogy a szlogen mondja, és azt gondolom, hogy szerencsés vagyok a projektemmel is, mert valami olyasmit láthatok és tapasztalhatok meg "az élet elején", ami segít helyretenni dolgokat a fejemben az élettel, főleg a végével kapcsolatban.

ugrás
Image

Böröndy Vera

Úgy éreztem, hogy új dolgokat kell kipróbálnom, új élményeket kell szereznem, a megszokottól teljesen eltérő életet szeretnék megismerni. Gondoltam egy nagyot, miszerint mindezt külföldön valósítom meg valamilyen önkéntes munka keretében. Szerencsére néhány kedves ismerősöm felhívta a figyelmemet az EVS-re.

ugrás
Image

Asztalos András

Mivel itt nagyjából mindenki zenél mondtam az egyik főninek, hogy szívesen dobolnék. Erre következő nap, mikor beléptem a szobámba egy dobszerkó fogadott! Sok mindent még nem tudok, de igyekszem. Meg időm is van gyakorolni.

ugrás
Image

Cziráki Gabriella

A Colour Your Life elnevezésű projekt, melyben van szerencsém részt venni, rendkívül sokszínű. Többek között pl. kreatív hobby/művészeti/design foglalkozásokat, outdoor tevékenységeket, iskolák közötti együttműködést, táboroztatást stb. foglal magába.

ugrás
Image

Simon Ádám

At the school I've been helping out in the kitchen a bit, and generally just hanging out with the students, which is a form of informal education, so it's beneficial both for me and them.

ugrás
Image

Fischer Kristóf

A svéd órák is nagyon tetszenek! Ezek nem az általánosságban ismert nyelvórák, hanem inkább ilyen "először mélyvíz, mert semmihez nem tudsz hozzászólni, de majd egyre jobb lesz remélhetőleg", mivel nem kezdtük el onnan, hogy "egy, kettő, három", "Szia! Hogy vagy?" és társai.

ugrás
Image

Vass Katalin

Érdekes egy melóba választottam bele, nem mondom, hogy teljesen így képzeltem el, de eddig tetszik. :) A kollégák tényleg szuperek, a többi önkéntes is jó fej, ha éppen nem a falat kaparom a nyelvtudásuk miatt (jobban mondva, a nem létező nyelvtudásuk miatt.

ugrás
Image

Kővári Emese

A munkaidő úgy néz ki, hogy 9-13 majd 16-19. Szerintem már hozzá is szoktam. Az ebédidő alatt, bár szerintem nincs olyan elviselhetetlen meleg, de a város konkrétan lakatlannak tűnik. Még az ablakok, redőnyök is zárva vannak és senki nincs az utcákon.

ugrás
Image

Kósa Jonatán

Some months ago, I decided to spend my summer as a volunteer. I have never been to a middle eastern country before, but I always wanted to, because I've been always interested in their culture. So when my application was accepted, one of my dreams came true.

ugrás
Image

Lengyel Csilla

Egyre inkább hiszem azt, hogy az itt végzett munkámnak értéke van, és álláshoz, még több baráthoz, még több megbecsüléshez fogok jutni általa. Egy főiskolai diploma önmagában nagyon kevés, nem ad elég önbizalmat munkatapasztalat híján. Az EVS egy nagy és izgalmas kaland ha hajlandó vagy tanulni, rugalmasan gondolkodni...

ugrás

Szathmáry-Kellermann Viktória

Angliában senki sem néz hülyének, ha azt mondod, önkéntes vagy, nekem még a fogorvosom is lelkendezett vizsgálat közben, hogy mennyit adhat nekem ez a munka. Önkéntes szervezi az angol nyelvi klubot, de néha önkéntes fordít a rendőrnek is.

ugrás
Image

Móricz Virág

Szociális munkásként szerintem jó helyen vagyok, nem vagyok finnyás…Nem turista vagyok nem azért jöttem ide, hogy nyaraljak, hanem hogy átéljem milyen itt lakni, élni, létezni.

ugrás
Image

Parti Ilona

...valószínűleg kézműves foglalkozást tartok majd. Állítólag az iskolai textil foglalkozásokat annyira nem kedvelik, meglátjuk mit szólnak az én óráimhoz. Szeretnék megtanulni zoknit és kesztyűt kötni, mert az errefelé elég hasznos.

ugrás
Image

Burkus Noémi

Menni, utazni, új tapasztalatokat szerezni,  tanulni -nem csak könyvekből, különböző helyekkel, emberekkel találkozni. Szeretném, ha olyan dolgokkal is foglalkozhatnék, amire a sok tanulás mellett csak kevés idő jutott. Ennek a listája szinte végtelenül hosszú.

ugrás
Image

Nagy Viktória

Mikor már egyre kevesebb és kevesebb időm volt az utazásig, akkor elkezdtem egyre jobban izgulni. És tele voltam magam felé kérdésekkel. Mi is lesz velem, mi lesz ha eltévedek valahol, vagy hogy meg fogom-e egyáltalán találni a helyes irányt a reptértől...

ugrás
Image

Varga Zsófia

A megérkezésem után egyből egy képzésen vettem részt, ami minden önkéntesnek kötelező a fogadó országába érkezését követően. Ez bevezetést nyújt az önkéntesek számára az őket fogadó országba és környezetbe, valamint lehetőséget teremt az egymással való ismerkedésre...

ugrás
Image

Tímár Dániel

Aki az EVS keretében önkénteskedik, annak találnia kell egy fogadó szervezetet, ami az én esetemben nem egy, hanem kettő. Az IB-Polska, az az egyesület, akit megbízott a Siemacha, hogy keressen nekik önkénteseket.

ugrás
Image

Szabó Ditta

Kevesebb, mint egy hónap múlva már rénszarvas húson meg lékelt tavak vizén fogok élni. Addig is elkezdem a készülődést, veszek néhány iglut, meg jégeralsót, az mindig jól jöhet, főleg ha az ember lánya nem rendelkezik vérkeringéssel.

ugrás
Image

Király Gábor

A következő 4 hónapot EVS önkéntesként egy svédországi szigeten, egy ökofaluban töltöm, ez a blog pedig a kinti történések hazaközvetítésére fog szolgálni. Amit tudni lehet még, hogy rajtam kívül 6 önkéntes kezdi meg munkáját áprilisban Gotland szigetén, pár kilométerre délre Visby városától.

ugrás
Image

Balogh Adrienn

Az önkékntesnek kötelezően részt kell vennie két tréningen, amit a célországban rendeznek meg az ottani önkéntesek kisebb csoportja számára. Franciaországban, amennyire én tudom Sommieresben és egy másik városban tartanak ilyet, valahol Chambord-hoz közel, és a vak szerencse dönti el kit hová küldenek.

ugrás